Cikii sztorik.

(Ezek a történetek nem velem történtek.)

Próbababa.

Egyszer suli után vásárolgatni mentem.-illetve nem volt pénzem,hogy meg is vegyem a ruhákat,amik megtetszettek,de legalább megnéztem,mi áll jól.Az egyik igazán csinos ruhát még csak-csak megamra erőltettem valahogy (elég szűk,őrülten szexi darab volt!),behúztam a cipzár(közben persze nem mertem levegőt venni!),majd elégedetten állapítottam meg,hogy nagyon jól nézek ki ebben a cuccban.De amikor le akartam venni a ruhát,a cipzár nem akart szétnyílni.Feszegetni nem akartam,mert féltem,hogy tönkreteszem a 20.000 forintos rucit-kifizetni pedig nem tudtam volna.Szólnom kellett az egyik eladónak,hogy segítsen.De egyedül ő sem ment semmire,ezért ő szólt még egy kolléganőjének.Így ketten próbáltak kihámozni a ruhából.Borzasztóan kellemetlen volt az egész!

 

Hol a cipőm?

Néhány évvel ezelőtt vendégségben voltam. Szeretem levenni a cipőmet, ezért amikor leültünk ebédelni, az asztal alatt kibújtam belőle. Ebéd után átmentünk a nappaliba beszélgetni, én a cipőimet az asztal alatt felejtettem. Estefelé indultam volna haza, de a cipőim sehol. Rövid keresgélés után a házigazdák kutyájának a kosarában leltünk rá azokra a foszlányokra amit a kutya meghagyott belőle.
A kutyus sajnos már nem él, de azóta is, ha átmegyek hozzájuk, mindig előjön ez a történet.

 

Megmarkolom a kilincset.

 

Én egyszer még suliban jöttem ki a teremből és közben a barátnőmmel beszélgettem, de annyira, hogy hátra sem néztem, mikor csuktam be az ajtót. A kezemmel nyúlkáltam a kilincs után, s eközben egy nagyon magas fiú osztálytársam jött ki utánam, és persze én a kilincs helyett valami másba kapaszkodtam bele. Megfordultam, és a vörös szín ezernyi árnyalata futott át az arcomon. Ő meg csak ennyit mondott:- A többit személyesen.

 

Szembe galamb.

 

Mentem a tesómért a suliba, és a lépcsőnél vártam. Mögöttem ott ült egy nő, de én ezt nem tudtam. Finganom kellett, és pont a nő arcába eresztettem el a galambot. Hátrapillantottam, megláttam, és gyorsan elhúztam a csíkot. Mikor mégegyszer visszanéztem, láttam, hogy szegény nagyon legyezi az arcát.

 

Őszinte MMS.

A csajokkal épp nagyban buliztunk, amikor megszólalt a telefonom. Ismeretlen számról SMS jött. Na, vajon mi lehet ez? Elolvastam: "Szia Tm! Most tudnám küldeni a képet, amit már annyiszor kértél, de nem mertem elküldeni. K-nak lécci ne mutasd meg! Szerinted a koromhoz képest átlagos a méretem? Megígérted, hogy senkinek sem mutatod meg, így legyen! T." Na, csak ez kellett, elkezdtünk féktelenül röhögni. Pár perccel később jött még egy SMS: "Gáz, téves." Szóval rájött, hogy téves számra írta az SMS-t. Csalódottan tértünk vissza bulizni, de egy óra múlva újabb SMS érkezett, jobban mondva MMS, mégpedig ugyanarról az ismeretlen számról. Hát ez nem lehet igaz, biztos csak csesztet. Gyorsan megnéztük, hogy mi áll ebben az MMS-ben, és nem akartunk hinni a szemünknek... Igen, pontosan, T. ama bizonyos testrésze éppen meredt az ég felé. Hát, Tm megígérte hogy senkinek sem mutatja meg. Csak hát ez ránk ugye nem vonatkozott...

 

Amerikai pite-magyar szalonna.

Valamikor a haverjaimmal megnéztük az Amerikai pite című filmet. Magunkra ismertünk, akkoriban még mi is csóri szűz srácok voltunk. A kicsit falusi haverom, Janika úgy döntött, hogy kipróbálja a pitét, de mivel az egy amerikai sütemény, úgy gondolta majd pótolja bármivel, amit éppen süt az öreganyja.
Hát hazament, de a mami sajnos épp nem sütött semmit, viszont ott volt az asztalon egy jó oldal szalonna. Ez a dromedár meg úgy volt vele, hogy ha pite nincs, magyar parasztgyereknek jó lesz a szalonna is... Vágott hát rajta egy megfelelő méretű lyukat, és indulhatott az eksön. Csak azzal nem számolt szerencsétlen, hogy a magyar ételek jellegzetessége az erős fűszerezés, többek között a erőspaprika. Így aztán jókora derültséget okozott a szomszédság körében, ahogy ordítva rohangál körbe körbe az udvaron, felül pólóban, alul semmi-ben, és hangosan ordít, hogy: - A tököm, a tököm, szétcsípi a tököm ez a kurva paprika!!!

 

Szülinapi meglepetés.

 

Van egy haverom, a Gézuka, akinek hatalmas a micsodája. Mivel az ilyesmi nem marad titokban, ezért egy lány sem mert vele intim kapcsolatba kerülni. Dehát Gézuka már nagyon szeretett volna "írni a cerkájával", így elhatározta, hogy összegyűjtögetett zsebpénzén befizet egy örömlányra. A szülinapi partijára időzítette a dolgot, a tizennyolcadikra. Nagy bulit rendezett, és egy ilyen callgirl-szolgálattól rendelt egy lányt oda magának. Persze senkinek sem szólt egy szót sem. Mivel nem tudtunk róla, így a haveri kör közös ajándéka az volt, hogy befizettünk neki egy örömlányra. De ez még semmi! Gézuka szülei eléggé felvilágosult emberek voltak, és hallották a mendemondákat a kisfiúkról, hogy senki sem akar vele... Így aztán a ők is ugyanazt a meglepetést eszelték ki, mint mi, annyi különbséggel, hogy a mutterja tortát is sütött. A nagy napon este teljes létszámban ülünk a nappaliban. Csöngetnek. Na vajon ki lehet az? Gézuka nyitja az ajtót, hát ott áll egy nagycsöcsű vörös. Kérdezi Gézu: - Te vagy a Helga? - Nem, én a Móni vagyok, engem rendeltek ide. - De én a Helgát kértem, direkt mondtam hogy szőke legyen. Ebben a pillanatban megszólalt egy hang a háta mögül, egy jó negyvenes, erősen kifestett nő állt ott. - Ide köllött a kurva? - kérdezi. Gézukának már dülledt a szeme, mert ez a nő még kevésbé hasonlított álmai asszonyára, meg még sültparaszt is volt. - Te meg mit rontod itt az üzletemet, te vén majom? - mondja neki a másik. - Mit montál? És elkezdtek verekedni. Először döbbenten néztük, aztán mindenki elkezdett ujjongani, és drukkolni az egyik vagy másik nőnek, akik már egymás haját tépték. Ment egy ideje a móka, mikor befutott a Helga. Akkor az öregebbik kurva ránéz a Helgára: - Háde nebassz, ez a Szabó Bözsi lánya! Hát te meg micsinász itten? Ha én eztet emlondom az anyádnak! Na, akkor már hárman verekedtek. Egy idő után kijött a rendőr, meg a mentő, nagy balhé lett, jól szórakoztunk. Gézuka viszont szűz maradt.

 

 

Mellérugás

A suliban tesióra volt, a távolugrást mérték fel. Persze a barátnőmmel rögtön

elkezdtünk hülyéskedni, csak hogy gyorsabban teljen az idő. Hát, nem kellett volna,

mert pont akkor guggolt le a tanár, amikor a barátnőm mondott valam nem túl kedves

megjegyzést, amire én egy bokarúgással és egy "Pofa be" figyelmeztetéssel

akartam reagálni. Sajna, a lábam célt tévesztett: úgy fenékbe rúgtam a tanárt,

hogy még előre is bukott!!! Én csak álltam ott megsemmisülve, és csak annyit

tudtam kinyögni: Véletlen volt! Gondolhatjátok, hogy azóta a tesi nem tartozik a

kedvenc tantárgyaim közé...

 

 

Szoknya 
Sziasztok! Nem ez életem legkellemetlenebb eseménye, de napokig
kínban voltam utána. Tanítási gyakorlaton voltam egy katonai
szakközépben. . . csupa kiéhezett, nagypofájú tizenéves. . .
( KB. 20 éves voltam akkor). . . Szóval, végeztem a napi
melóval, indultam haza. Tavasz volt, rajtam hosszú szoknya. .
megláttam, hogy benn áll a buszom a megállóban. . . elkezdtem
futni és könyvekkel a kezemben, táskával a vállamon megpróbáltam
felugrani a nyitott hátsó ajtónál. . .
Ráugrottam a szoknya szélére, röptömben hanyatt estem, a szoknya
leszakadt rólam és kivillant a kis fehér csipkebugyis alsó felem. 
A busz tömve volt a srácokkal a suliból. GONDOLHATJÁTOK!!! Kb.
még egy év múlva is utánam füttyögtek, a tekintélyem pedig. . .

 

 

A cipős ügy!
Sziasztok.
Nekem van egy rossz szokásom, amit nem tudok abba hagyni.
Mindíg és mindenhol kilépek a cipőmből. Fodrásznál ülök, és
kilépek belőle, vagy ha vendégségbe megyünk, de egyébként
bárhol, ahol leülök, az az első, hogy kibújok belőle. Egyszer
ültem a buszon, persze kilépve a cipőmből, és elbámészkodtam,
későn vettem észre, hogy hoppá, itt le kell szállnom.
Felugrottam,
leszálltam, és miután a busz tovább indult, akkor vettem
észre, hogy
a cipőm fennmaradt a buszon. Hiába integettem, a sofőr
nem állt meg,
és elvitte az egyik cipőmet. Mezitláb hazasétáltam, még jó,
hogy tavasz volt, de egész úton alig bírtam visszatartani a
röhögést. Képzelem, a sofőr milyen arcot vágott, mikor
takarításnál megtalálta. Az megmaradt darabját azóta is
őrzöm, és ha kezembe kerül, jót nevetek.

 

 

Oldal: ciki sztorik
Minden nap egy rövid kis történet és mások - © 2008 - 2024 - rovid-tortenetek-minden-n.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat