Réges régen a tv hőskorában, még esténként a nők olvastak fel esti mese gyanánt.
Egy alkalommal, teljesen váratlanúl az utólsó pillanatban a bemondónő rosszúl lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakálas figura. - Fecske anyó vagyok! - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbilenti a statívot a röhögéstől.
A mesélő, nagydarab szakálas figura folytatta - ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabelli kollegák szerint, ekkor a hangosító, valamint az összes diszletes, hangosító, és kellékes, halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől.
Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót.
- ....és a fészekből kilóg a szép villás farkam...